2014. április 5., szombat

Élet Miamiban

A tipikus külföldre-költöztem-blog tipikus első bejegyzése, amikor az első benyomások meg milyen az élet, meg ilyenek leirásra kerülnek, csakhogy ezen is túlessünk.

Úgy érzem mostanra jutottam el oda, hogy kellő távolságból lássam az egész egy hónapomat és relative objektiven összefoglaljam, és leirjam, mert eddig túl sok nyitott dolog volt. Egy hónap kellett ahhoz, hogy letepedjek és elkezdjek éldegélni, mint hal a vizben, úgyhogy mostmár időm és a kellő "távolságom" is megvan, hogy leirjam ezt az egészet.

Legtöbben azt kérdezik, hogy milyen az élet Miamiban, én meg mindig bajban vagyok, hogy mit válaszoljak. Általában elintézem egy "ugyanolyan, mint otthon, csak melegebb van és nincsenek ismerőseimmel." És ez kb. igaz is. Az átlag hétköznapom pontosan úgy telik, mint otthon, szinte percre pontosan: 8 előtt kicsivel indulok dolgozni, egy-másfél órával többet benn vagyok, mint otthon, de kb. ugyanúgy dolgozom, csak e-mailben/skype-on tartom a kapcsolatot az otthoniakkal meg az ügyféllel. Hazaérés, futás, vacsi, ide-odamenés (leginkább apróságok vásárlása a lakásba). Korábban fekszem, meg korábban kelek, hogy több időm legyen az otthoniakkal beszélni, ha kell.

Tehát az élet alapvetően olyan, mint otthon, a következőkben megpróbálom leirni, hogy mi más. Az első rész annyira hosszúra nyúlt, hogy arra jutottam, hogy részekre bontom, és most csak a lakhatásról irok.
 Alapvetően három dolog változott nagyot az életemben, ezeket bontom külön posztokra.
- A lakhatás
- A környezet
- A szociális élet (vagyis inkább annak hiánya)

Ha ezeken túlvagyok, jöhet az a poszt, ami miatt újra blogirásba kezdtem: a krokodilos mocsárlátogatás!

A lakhatás

Az egész buli ott kezdődött, hogy lakást kellett keresnem, amire volt két hétvégém miami-ban meg egy négy munkanapom, amit ügyfélnél töltöttem Dallasban. (Ez pár munkahelyi félreértés miatt alakult igy). Úgyhogy kaptam három városrészt egy linket (craigslist*), hogy hol keressek lakást (Corall Gables, Coconut grove, Brickell), meg egy határozott utasitást, hogy a Beach-t felejtsem el, mert drága, nagy a forgalom az iroda felé, meg egyébként is túl nagy az élet, hogy nyugodtan lehessen ott nyugodtan lenni. (spoiler: a beach-re költöztem).

Erre a szűk két hétre azóta is úgy gondolok vissza, mint egy hatalmas vergődésre, amikor addig jön-megy az ember lehetőségeket keresve vaktában, amig úgy érzi sikerült valamit összehozni.
Számos csaló, undoritó lakás, rossz környék, seggfej ingatlanos után a nagy vergődés kifizetődött, amint elengedtem a három javasolt környezetet és elkezdtem a beach-en is lakást keresni egy reggeli tesztvezetés után a beachre és onnan vissza az irodába - kiderült a forgalom egyáltalán nem vészes. 

Találtam egy lakást bútorozva, 250 m-re a tengertől gyalogtávra egy Publixtól meg egy csomó bolttól és étteremtől (ez azért Miamiban nem magától értetődő) és a lakás egy rövid alku után bele is fért a büdzsébe.

Lakás és beach, kettő között a Publix

Cuki kis két szintes ún. "condomium" medencével középen (egyszer láttam benne gyerekeket fürdeni, amúgy inkább csak disz)
Nyilván egy szerény kis lyuk lak, egyszobás, amerikai konyhás (meglepő módon...), de egyedül teljesen jó, egy kanapé vagy fotel hiányzik belőle, mert igy ha le akarok ülni chillelni, akkor csak az ágy van. De hát ez a listám végén van....

A kocsikeresési mizériát már le sem irom, az a lényeg, hogy volt két hét amikor nem volt kocsim, de már a lakásban laktam és itthonról dolgoztam, mert nem volt mivel dolgozni járnom. Kb. úgy éreztem magam mintha házi őrizetben lettem volna. Esténként a 15 perces kocsiutat a target-be, vagy tj-maxx-ba  45-60 perc alatt tettem meg busszal. És igy vettem meg az alapvető kis dolgaim, amiket a szomszédos Publixban  nem lehetett kapni (ágynemű, törölközők blabla)

Most meg van egy nagyon cuki, csodás állapotban levő 2004-es Saturn VUE-m (60000 mérfölddel, csoda!).

Vezetni egy háztartást

Életemben először vezetem a saját háztartásom a saját lakásomban (albérletben...) és ez azért egészen más, mint a tűzoltói utcai lakás volt, amit jóanyámék berendeztek, vagy a koli, ami be volt rendezve és hárman laktunk egy szobában és a konyhát 40-en használtuk. Itt pl. minden ott marad, ahol hagyom, még a hülye morzsákat se viszik el a hangyák, csak eszegetnek belőle, úgyhogy rendszeres rendrakó lettem meg takaritgató. 

Teljesen meg vagyok lepődve, hogy a kevés bútorom és kevés dolgom között is milyen nehéz praktikus helyet találni a és ugyanoda visszarakni őket, hogy legközelebb is megleljem őket. Tökre igazuk van a fizikusoknak, hogy a világ egyre rendetlenebb lesz, és minden rendszer csak növeli az entrópiáját, vagyis rendetlenségét, és egy rendszert rendezetten tartani mindig nagyobb energia, mint hagyni, hogy folyjanak a dolgok a saját medrében és szépen rendezetlenné váljanak (vajon le lehet irni többször egy mondatban a rend szót?). Igazából a rendrakás sem más, mint, hogy energiát fektetünk abba, hogy csökkentsük az entrópiát.
Úgyhogy mielőtt még katikussá válna a helyzet, vagy a hangyák túl jól éreznék magukat a reggeli maradékon gyorsan össze szoktam rámolni.


Szóval minden szépen és jól alakult ezen a téren, mostanra már tökre berendezettnek érzem magam kialakultak a kis dolgaim tudom, hogy mi hol van a boltban, az alapvető élelmiszereket meg is találom (azért ez eltartott ám egy darabig az elején - az első kajás bevásárlásom, amikor végül tojást, joghurtot meg müzlit vettem majdnem egy órán át tartott.)

Próbálok arra is figyelni, hogy ha már a trópusokon lakom ki is használjam azt. Azt hiszem ezt a mai útmenti kókuszvásárlásommal maxoltam ki, ahol vettem cukornádlével édesitett facsart mangólevet (már csak azt kéne megtduni, honnan és hogyan lehet ingyen kókuszt szerezni, mert asszem túl feltűnő lenne ha nekiállnék az ablakom alatt nővő fára felmászni...)
Már felfedeztem egy kisebb meg egy nagyobb termelői piacot is, a kisebb gyalogtávra van, itt vettem narancsvirág-mézet meg (macis dobozban) meg helyi narancsot***, ami határozottan édes és sokkal finomabb, mint otthon. Holnap meg felavatom az új longboardom, (mert  már az is van) és elgurulok a másik piacra, ahol sütiket meg gyümölcsöket meg házi kenyeret meg ilyeneket árulnak Miami Beach Váci utcáján (Linclon Road Mall).


*Ez az amerikai keres-kinál lap tele csalókkal...
*A target olyan, mint wal-mart, ami olyan mint a tesco, a tj-maxx meg olyan, mint egy nagyon jó minőségű turkáló csak vadiúj és márkás  háztartási cuccokat és ruhákat árulnak féláron, kb. az kerül oda, ami már az outletből is kikerül - igy lett 2000 Ft-ért Ralph Lauren törölközőm
**Ami olyan, mint a city spar
***Florida látja el kb az egész USA-t naranncsal, ennek megfelelően a boltban egy gallon narancslé (3,89 L) 2 dollár

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése