Darjeeling

Darjeeling túl jó volt. Megkaptuk, amit vártunk: feltöltődést, pihenést, természetet. Túl sok minden történt ahhoz, hogy szép sorjában leírjam, úgyhogy csak kivonatok lesznek.

A város

Van a városnak egy hangulata, amit nagyon meg lehet szeretni, valami olyasmi volt, mintha egy angolok által épített olasz korzót elvinnél Indiába 2200 méterre, úgy hajlítgatnád, hogy szerpentines legyen a hegyoldalon, majd ezután hagyod, hogy a helyiek azt csináljanakk vele, amit jónak látnak kb. 70 évig. A táj, az emberek és az építészet ad egy egészen különös hangulatot a városnak.

A kaják

A város legfelkapottabb éttermét is az angolok hagyományozták Darjeelingre: van pékség/cukrászda, kávézó a Kanchenjunga-ra néző télikerttel és a pincében kontinentális pubként berendezett étterme. Itt kezdtünk minden napot: tea, cheese pie, croissant, fruit cake, brownie, meg, ami jött. Mint a második este kiderült India legjobb grillcsirkéje után, az étterem tulajának lánya megnyitotta saját kis olasz éttermét (ide sikerült betévednünk grillcsirkézni), úgyhogy ide is visszajáró vendégek lettünk. 

A sor

Volt egy sor, ahol fából nem is standok, hanem inkább dobozok voltak kialakítva, ahova az eladók az áruk közé becsücsültek és úgy várták a vevőket egy helyben (kivéve a kifőzdék). Na, itt minden volt: fodrász, szerencsejáték, újságos, zöldséges, hentes (csirkével és hallal), kisütödék, és wok-ban készített ételek étkezdéi. A kisütödék legfőbb terméke a csirke volt mindenféle olajban kisütött formában (ezeket inkább hagytuk a bátrabbaknak), viszont árultak csirkével, vagy zöldséggel töltött lángostésztát Erős Pistával megkenve, na ez már nekem való volt. Az egyik wokos dobozban egy öreg házaspár készítette a finomabbnál finomabb kajákat (momo, egg roll, egg sandwich, chowmein, chowmein roll), na itt viszont következetesen mindent kipróbáltam. 

A kirándulás

Jobbról a harmadik a Mt. Everest

Fázva a Kanchenjungával a háttérben

Elmentünk egy 3 napos túrára 3600 m-re, láttuk a Mt. Everestet, meg a Kanchenjunga-t, ami a 3. legnagyobb hegy, meg fáztunk is, meg izzadtunk sokat felfele, aztán megint fáztunk, aztán a fűtetlen szobákban is fáztunk, aztán reggel elindultunk és megint izzadtunk és közben egyik állunk esett le a másik után a napfelkelte, táj, a növényzet, a rajtunk keresztül menő felhők, a naplemente és hasonlók miatt.

Úgyhogy egy hétig ettünk és gyönyörködtünk meg néha fáztunk.

És a negyedik angol temetőben megtaláltuk Kőrösi Csoma Sándor sírját is:

A teákról: Darjeeling teáinak 85%-át exportálják, úgyhogy a sarki teaszaküzletben ugyanazt a teát lehet megkapni, mint az itteni speckó teaboltokban Darjeeling tea néven, az éttermekben pedig az exportra nem adható monszún-időszakban termett gyenge ízű, erős színű teát adják.