A harmadik hét Indiában

Na, véget ér lassan a harmadik Indiában töltött hetem is. A hétfői nap után nagy lelkesen visszamentünk a faluba, az afrikai leányzók mantraszerűen megtanították a gyerekeknek, hogy „wash your hand all the time, with clean water and soap”. Tekintve, hogy nincs NGO, ezért két dolog nincs biztosítva nekik: clean water and soap, úgyhogy ennek nem sok értelme volt. (Viszont volt egy elég erős afrikai mosakodás flessem, még le is videóztam J). Aznap este még elmentünk moziba is, ahol megnéztük a bollywoodi hisztis ribancról szóló Heroine c. csodás eposzt. Elég durva volt a mozi, lehetett rendelni film közben, India-szag volt, és kb 15 fok (mert, ha már van légkodni, akkor csapatják). A film vhol 2/3 úton volt a szomszédok és a hollywoodi filmek között, szerencsére Hollywood felé közelebb. A mozi 400 Ft, a popcorn, meg a nachos is fele annyi, csak azok sajnos feleakkorák is voltak, mint otthon…

Másnap (szerdán) az egyetemre mentünk, ahol a pszichológia tanszék vett minket a szárnyai alá, és az október 10-e körül tartandó World Mental Health Day szervezésében veszünk részt. Ez az első napon annyit takart, hogy az éjcsááávvííí awareness-esthez hasonlóan „chartokat” csináltunk, tehát megint festegettünk… Ebéd után pedig a helyi Kántoresztivel és két pszichos hallgató fiúval motorra pattantunk és elmentünk egy néma gyerekek iskolájába átadni a meghívót (3-szor eltévedtünk, úgyhogy közben megismertem Old Baroda városrészt is a Shiva-szobros tóval). Mindez kb. 3 órát emésztett fel.

Ma hosszas hindiül és angolul folytatott szervezést hallgathattunk meg (kb. arról volt szó.), hogy melyik verseny milyen díjat kapjon stb. Az afrikai lányok el is aludtak, aztán feladatul azt kaptuk, hogy csináljunk kvízt a mental health-ről (very basic quiz for general public), úgyhogy trivia oldal, mental health kvíz kimásolása ott a helyszínen (hálát adtam a mobilnetnek). Ezt követően kaja a Subway-ben, illetve a mellette levő indiai Subway-másolatban (ugyanaz, csak minden előtt ott volt, hogy masala és negyedébe került és fele akkora volt) itt volt az, hogy a virgin pina colada abból állt, hogy összekeverték a sprite-ot ananánszlével. Kaja után úgy döntöttünk, hogy nem megyünk vissza fundraisingelni (elkísérni hallgatókat mindenféle helyekre, ahol adományokat kérnek), hanem a futós park megnézése után hazajövünk chillelni, mert kb 40 fok volt ma. Ma éreztük először, hogy tényleg elmúlt a monszún, sehol nem volt egy felhő. A parkban etettünk majmot, akik elég cukik voltak, egészen addig, amíg oda nem jött a falkavezér hatalmas herékkel, akkor aztán chipseldobás és iszkiri….

Ma elkezdtem tervezni az indiai utam hátralevő részét. Így néz ki a lista és a térkép: 

Város	km
Baroda	0
Rishikesh	1259
Lucknow	513
Bodh Gaja	564
Darjeeling	574
Kolkata	633
Chennai	1674
Pondicherry	152
Kanyakumari	575
Kerala	414
Ajanta	1346
Udaipur	680
Jaipur	418
Amitsrar	644
Mumbai	1785
Összesen	11231

Travelling India nagyobb térképen való megjelenítése

Gyakorlatilag teszek egy karikát Indiában, az első kört valószínűleg egy német sráccal tesszük meg, mert nagyon hasonló dolgokat akarunk látni és mindketten egyedül mennénk, csak az ő vízuma lejár nov. 26-án és jövőhéten megnézi Udaipurt, Jaipurt meg Amristrart, úgyhogy még dilemma, hogy velük megyek-e már a jövőhéten, vagy csak utána). Igazából már csak azért is utána kéne menni, mert vonatjegyeket kell venni, meg legalább az első három-négy állomásról kitalálni, hogy mit akarunk, meg mennyi időt tölteni, a vonatjegyvásárlásról nem is beszélve…

Tehát szép nyugisan telnek a napok, a pocakom is helyrejön, meglepően múlik a koszérzetem, a kézfertőtlenítőt is kevesebbet használom, bátrabban eszek (pl.: Subway helyett, indiai Subway-utánzat), illetve kezdem megszokni, hogy otthon alapvető dolgok nélkül tök természetesen létezek (pl.: mosógép, melegvíz, mobiltelefon, wi-fi, szék és asztal a lakásban). Azért India még minden napra tartogat valamit a tarsolyában, tegnapelőtt elfogyott a mobilnetem anyával való csetelés kellős közepén, tegnapelőtt csalánkiütéses lett a mellkasom alatti két tenyérnyi rész, mert túl porosak a matracok és előjött a 10 éve tünetmentes poratkaallergiám. Emiatt a kövön alszom hálózsákban, így már csak tüsszögök és az orrom folyik, de ez sem volt egy olyan dolog, ami kiakasztott volna, ezt is csak tudomásul vettem és update-eltem a helyi gyógyszertárból a calcium-készletem.

A nigéria blokk sem teljesen egységes, kiderült, hogy Ajoke (a Kántoreszti típusa lány) nem jön ki olyan jól a többi csajjal, mert ők hisztiznek, hogy milyen szar ez az ország, és haza akarnak menni korábban, amint megkapják a pszicho tanszéktől mind az összes certificate-et, a csaj meg maradna, ha már eljött idáig, úgyhogy a házon belül is zajlik az élet, de alapvetően jó a hangulat és mindenki szeret mindenkit, talán lassan a lengyel srác is megnyílik. Ja, meg jött két német lány, akik most értek vissza az utazásból, mert nekik sem volt jó a programjuk, de ők úgy elvannak maguknak a saját kis nyelvükön.